Personal branding

Mi a „personal branding”?

Az utóbbi évtizedben a szakma sokat foglalkozik a personal branding, avagy a személyes márka fogalmával.

Régebben inkább hírességekhez (pl. színészek, politikusok) volt köthető, manapság azonban - az infokommunikációs fejlődés és a közösségi média hatására – a mindennapi emberekre is egyre jellemzőbb, hogy „kifelé élnek”:

A személyes márka tana tulajdonképpen azt hirdeti, hogy nem mindegy mit és hogyan mutatunk meg önmagunkból. Érdemes végiggondolnunk és tudatosan építkeznünk, mert ezáltal befolyásolhatjuk a lehetőségeinket.

Annak, hogy egy értékes és értékálló személyes márkát építsünk, két alapfeltétele van. Az egyik, hogy a márka és a mögötte megbújó személyiség között összhang legyen. A másik pedig az, hogy a személyes értékajánlat megfogalmazásánál a marketingszempontok is érvényesüljenek, vagyis: a személyes márka feleljen meg a célcsoport-igényeknek és legyen más, mint a versenytársaké.

László Mónika, a personalbranding.blog.hu szerzője az alábbi kérdésekkel határozza meg, hogyan kell személyes márkát alkotni:

1. Mi a célod?

A személyes márkaépítés azt szolgálja, hogy a karrierünk szempontjából fontos emberek megismerjék professzionális képességeinket, illetve szakmai életünket meghatározó személyes tulajdonságainkat – pont azok az emberek és pont azokat a tulajdonságainkat, melyek szakmai céljaink megvalósításához szükségesek. Tehát, a folyamat valamilyen szakmai cél elérését szolgálja. Például, hogy te legyél egy terület kikerülhetetlen szakértője.

2. Kell egy kis önismeret

Gyakran elhangzik, hogy a személyes márkát “ki kell találni”, pedig sokkal inkább “megtalálni” kell. Énmárkánk akkor lesz erős, ha tényleg bennünket reprezentál, első lépésként tehát saját tulajdonságaink felmérésére van szükség. Fontos, hogy ne pusztán szakmai, hanem személyes jellemzőinket is összegyűjtsük. Ez lesz az az alap, amire építkezünk.

3. Kihez beszélsz?

A közönség megismerése hozzásegít minket ahhoz, hogy hol, milyen felületen érdemes kommunikálnunk, tevékenységünkből, személyiségünkből mi lehet érdekes a számukra.

Ha nincsenek adataid - vagy nem vagy a számok nem a barátaid -, akkor az ideális ügyfél képét is megalkothatod.

4. A versenytársak

Konkurenciának az tekinthető, aki hasonló terméket, tudást, szolgáltatást nyújt, és hasonló a célcsoportja, mint neked. Tőlük kell megkülönböztetned magad.

5. Miben vagy más?  

Egy erős márka hiteles, azonnal felismerhető, azonosítható. Nincs ez másképp az erős énmárkák esetében sem. A kérdés az, hogyan különbözteted meg magad? Mi az, amiről ismerjenek? Miért pont téged válasszanak?

6. Stratégia

Az énmárkázás ugyanis nem más, mint az a folyamat, melyben a legfontosabb szakmai és személyes tulajdonságainkat, értékeinket tudatosan és következetesen kommunikáljuk, mások számára is láthatóvá tesszük. A következetesség elengedhetetlen, ezért érdemes legalább egy alapstratégiát összerakni.

Ehhez az alábbi kérdéseket érdemes megválaszolni: Milyen témáid, üzeneteid vannak? Milyen eszközöket használsz? Hol és hogyan éred el a közönséged? Hetente mennyi időt szánsz az énmárkád építésére? És persze azt is érdemes megvizsgálnod, hogy egyáltalán honnan indulsz.

7. Bemutatkozás

Bemutatkozni mindenki tud, de jól bemutatkozni annál kevesebben. Pedig az első benyomás, az első 60 (vagy éppen 30) másodperc sokat számít. (lásd. 2. hírlevél – a szerk.) Ráadásul egy megfelelő bemutatkozás, akár egy jó beszélgetést is elindíthat vagy akár egy új munkakapcsolat lehetőségét is jelentheti.

8. A történeteid

A történetek személyessé és szerethetővé teszik márkánkat, befogadhatóvá alakítják a száraz tényeket, érzelmeket mozgatnak meg, azonosulásra késztetnek, továbbá emlékezetessé és megjegyezhetővé tesznek minket

9. Online bázis

Az első benyomás a legfontosabb, azon később nehéz változtatni, hangzik a régi mondás. Manapság azonban ezt egyre inkább felváltja a “nulladik” benyomás, azaz a neten található infók alapján rólunk kialakuló kép. Ez lehet pusztán egy elektronikus névjegykártyaként funkcionáló oldal, egy blog vagy akár csak egy hivatalos profil valamelyik közösségi oldalon.

(Forrás: http://personalbranding.blog.hu/2017/03/01/10_dolog_amire_az_enmarka )

Hogyan használható a „personal branding” a hátrányos helyzetű ügyfelekkel végzett munkában?

Elsőre talán azt gondolnánk, hogy azok számára akik, alacsony iskolai végzettségűek, szegények, többgenerációs munkanélküliek, egészségkárosodottak, időskorúak, szenvedélybetegek, stb. szociális hátrányokkal küzdenek, az énmárka építéssel kapcsolatos tanácsok és trükkök csak megfoghatatlan lufik.

Azonban az, hogy ez ténylegesen így van-e, kizárólag rajtunk: szociális területen tevékenykedő álláskeresési tanácsadókon múlik.

Ha jobban megvizsgáljuk a személyes márka tudományát, láthatjuk, hogy sok olyan elemet tartalmaz, amelyet átkonvertálva hasznosítani tudunk, vagy esetleg már most is alkalmazunk a mindennapok során.

A munkavállalási tanácsadás egyik lényeges eleme a cél(állás) meghatározása. Gyakori jelenség, hogy az ügyfelek a rengeteg csalódás, kudarc és kiszolgáltatottság következtében már nem mernek álmodni, se nagyot, se kicsit. Ilyenkor tudatosítani kell bennük, hogy a „mindegy, csak valami munka legyen és adjanak érte pénzt” hozzáállás valójában vaktában lövöldözés, azaz eredménytelen.

Ezután következhet a cél kitűzésének támogatása.

Érdemes körüljárni, hogy az ügyfél milyen történeteket hordoz, milyen tapasztalatokkal, tudásokkal, készségekkel rendelkezik, milyen érdeklődési körei vannak, mi a fontos számára (milyen értékek befolyásolják).

Aki a túlélésért küzd, jellemzően nem szokott ilyesmiken tűnődni. Általában nem is érti, hogy miért kéne. Ő azért jött, hogy a megélhetését valaki megoldja helyette. Neki nem megy, ő már fáradt. Szóval hagyják is inkább békén, ha lehet.

Ezeken az ellenálláson a tanácsadónak keresztül kell nyúlnia. Van amikor simogatással, van amikor ütésekkel. Azonban ha sikerül idáig eljutni, akkor az garantáltan magával hozza az ügyfél önismeretének fejlődését is.

Mivel munkavállalási tanácsadásról van szó és nem mélylélektani terápiáról, ajánlott az erősségekre, a megküzdésekre koncentrálni, kicsit direkt hurráoptimistán tükrözni, ezáltal fokozva az ügyfél saját kompetencia érzetét.

Ugyanakkor fontos, hogy a realitás talaján maradjunk. A valós problémákkal, hiányokkal, akadályokkal foglalkozni kell!

A környezeti tényezők elemzése legalább annyira fontos része az együttműködésnek, mint az ügyfél belső mozgatórugóinak lendületbe hozása.

A megoldások elősegítése érdekében szükség lehet további szakemberek bevonására (pl. adósságkezelő, családsegítő, pszichológus)

A következő lépés az ütemezés (stratégia) kidolgozása, rövid-, közép- és hosszú távú vonatkozásban, konkrét lépésekre bontva.

Pl. álláskeresési portfolió elkészítése, korszerű álláskeresési technikákkal kapcsolatos tudnivalók, állásinterjúra való felkészülülés, bemutatkozás.

A nehéz sorsú ügyfelek esetében még fokozottabban szükséges figyelmet fordítani az online jelenlét kultúrájára. Sokan csak nemrég, okos-telefonon kezdték el használni a közösségi médiát, másoknak még teljesen ismeretlen a számítógép- és internethasználat világa, ezért mindenképpen beszélni kell olyan témákról, hogy

1.       a mai világban miért megkerülhetetlen ezeknek az eszközöknek a használata?

2.       milyen névvel érdemes e-mail címet létrehozni?

3.       milyen profilképet ajánlott beállítani?

4.       hogyan lehet beállítani a megosztott tartalmak nyilvánosságát?

stb.

Olyan emberekkel dolgozunk, akik valamilyen szempontból hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. Abban segítjük őket, hogy ezeket leküzdjék.

A mi felelősségünk (is), hogy ne a tegnaphoz zárkóztassuk fel őket, hanem a mához és holnaphoz. Megkerülhetetlen tehát, hogy mi magunk is folyamatosan fejlődjünk, haladjuk a korral.

(Gina)