Atipikus foglalkoztatás
Atipikus munkavégzés
alatt olyan munkatevékenységet kell érteni, amely egy vagy több elemében eltér
a hagyományos (általában heti 40 óra, meghatározott munkaidőben a munkahelyen)
formában történő feladatok ellátásától. Különbség lehet például a munkaviszony
tartalmában, idejében és hosszában, illetve a munkavégzés helyében és
teljesítésében. Atipikus foglalkoztatási formák közé tartozik a határozott idejű munkaviszony, a
részmunkaidős foglalkoztatás, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör
megosztás (job sharing), a kötetlen munkarend, a távmunkavégzés, a bedolgozói
munkaviszony, a munkaerő kölcsönzés és a több munkáltató által létesített
munkaviszony.
A rugalmasabb
időbeosztás, illetve az otthonról is végezhető távmunkák lehetősége munkaadói
oldalról növelheti a költséghatékonyságot, valamint csökkentheti a fluktuáció
mértékét, dolgozói oldalról pedig könnyebbséget jelenthet azoknak, akik
valamilyen oknál fogva nem tudnak napi 8-12 órát munkában tölteni. Az Európai
Unióban jelenleg a foglalkoztatottak 13,3%-a tölt be részmunkaidős állást, míg
Magyarországon a KSH felmérései alapján ez az arány csupán 5,5%.
Az atipikus
foglalkoztatási formákkal több csoport is visszavezethető lenne a munka
világába. Ilyenek például a nyugdíj
előtt álló álláskeresők, akik fokozatosan hagyhatnák el a munkaerőpiacot vagy
az egészség károsodással élők, akiknek az önbecsülésén, társadalmi
szerepvállalásán jelentősen javítana a rugalmas idő beosztású/ távmunkában
végezhető feladat. A jelenleg nem dolgozó kisgyermekesek számára is számottevő
könnyebbséget hozna, ha a családjukkal, gyermekeikkel eltöltött idő nagy részét
nem kellene feláldozniuk a munka oltárán, ugyanakkor mégis visszatérhetnének az
aktív keresők világába. A felnövő y generációnak szintén igénye van arra, hogy
munkája során is nagy szabadságot élvezhessen.
A munkavégzés ideje
szerint beszélhetünk részmunkaidőben
vagy kötetlen munkaidőben végezhető atipikus foglalkoztatásról. Előbbinél a
teljes munkaidőnél kevesebb ideig tart a munkavégzés, általában 4-6 óráig. Azok
számára, akik ezt a foglalkoztatási formát választják azért is előnyös, mert a
munka és a magánélet egyensúlyának megtartása mellett az őket megillető
szabadság mennyisége megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak
szabadság napjainak számával. Részmunkaidős állásban történő elhelyezkedés
esetén azonban célszerű megvizsgálni a nyugdíj-jogosultság alakulását, mert az
elismert szolgálati idő csökkenhet. Kötetlen munkaidőben a munkáltató a
munkavállalóra ruházza át a munkaidő beosztásának jogát. A munkaadónak ebben az
esetben nem kell nyilvántartania a munka- és pihenőidőt, valamint a rendkívüli
munkavégzés itt fogalmilag nem merül fel.
A munkavégzés helye
szerint atipikus foglalkoztatási formában végezhető távmunka, illetve otthoni munka. Ezek keretében a munkáltató által
meghatározott feladatok - a megfelelő technikai eszközök rendelkezésre
állásának tényében - a munkahelytől távol is megoldhatóak.
Az atipikus
foglalkoztatási formákat munkaviszony szerint is csoportosíthatjuk. Ilyen lehet
például a határozott idejű munkaviszony,
a bedolgozói munkaviszony, a behívásra történő munkavégzés, a több munkáltató
által létesített munkaviszony, a munkaerő-kölcsönzés, valamint a
munkakör-megosztás (job sharing). Határozott idejű munkaszerződést
általában egy konkrét időpontig tartó munkára (pl. project munka) vagy
feladatra, illetve egy beosztott hosszabb távú helyettesítésére kötnek a
munkáltatók a munkavállalókkal. A munkaviszony időtartamát a munkaszerződésben
kell meghatározni, amely maximum 5 év lehet.
Több munkáltató által létesített munkaviszony
esetében a munkavállaló egy munkakör ellátásra több munkáltatóval köt
szerződést. A munkaadók egymás között állapodnak meg a dolgozónak kifizetett
bérről, illetve az utána fizetett járulékokról.
Munkaerő-kölcsönzés keretében az alkalmazott
és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, amely egy harmadik félnél
történő munkavégzés céljából jön létre, a kölcsönvevő cég és a munkavállaló
pedig egy határozott idejű szerződést köt egymással.
A job sharing, azaz a munkakör megosztás során egy munkakört több
dolgozó lát el egyetemlegesen, megosztva egymás között a munkanapokat,
feladatokat. A munkáltató ilyenkor legalább két munkavállalóval köt egy teljes
munkaidős szerződést, egy kifizetett bér ellenében. Az alkalmazottak a
fizetésen általában egyenlő arányban osztoznak, kivéve, ha ettől eltérő
megállapodást kötnek. Ha bármelyik munkavállaló munkaviszonya megszűnik, az a
többi dolgozó foglalkoztatását nem befolyásolja, egészen addig, amíg az adott pozíciót
legalább ketten betöltik.
Az álláskereső portálokat
végigböngészve láthatjuk, hogy részmunkaidőben főleg értékesítői, asszisztensi,
illetve recepciós pozícióba várnak jelentkezőket, de a call centeres, illetve
takarítói munkák nagy része is 4-6 órás napi elfoglaltságot jelent. Kötetlen
munkavégzés lehetőségére szintén leginkább értékesítőként számíthatunk, de a
tanácsadó, szellemi szabadfoglalkozású, vagy vezetői munkakörök nagy része is
rugalmas időbeosztást tesz lehetővé. Akik távmunkában gondolkodnak, azok
számára elsősorban az IT területek megcélozhatóak, melyekhez általában magas
szintű informatikai tudást várnak el. Otthon is végezhetőek még különböző
adminisztrációs, telefonos munkák is.
Bár Magyarországon is
egyre inkább terjed az atipikus foglalkoztatási trend, az Uniós átlagtól még
messze eltérünk. A részmunkaidős, illetve az otthon végezhető munkák száma
alacsony, a külföldön már igen népszerű munkaerő kölcsönzés, valamint munkakör
megosztás nálunk pedig még kevésbé ismert fogalmak. A jövőben ez várhatóan
változni fog, hiszen a keresleti/kínálati igények formálják a munkaerőpiacot.
(Nóri)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése