Atipikus foglalkoztatás

Atipikus munkavégzés alatt olyan munkatevékenységet kell érteni, amely egy vagy több elemében eltér a hagyományos (általában heti 40 óra, meghatározott munkaidőben a munkahelyen) formában történő feladatok ellátásától. Különbség lehet például a munkaviszony tartalmában, idejében és hosszában, illetve a munkavégzés helyében és teljesítésében. Atipikus foglalkoztatási formák közé tartozik a határozott idejű munkaviszony, a részmunkaidős foglalkoztatás, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör megosztás (job sharing), a kötetlen munkarend, a távmunkavégzés, a bedolgozói munkaviszony, a munkaerő kölcsönzés és a több munkáltató által létesített munkaviszony.

A rugalmasabb időbeosztás, illetve az otthonról is végezhető távmunkák lehetősége munkaadói oldalról növelheti a költséghatékonyságot, valamint csökkentheti a fluktuáció mértékét, dolgozói oldalról pedig könnyebbséget jelenthet azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak napi 8-12 órát munkában tölteni. Az Európai Unióban jelenleg a foglalkoztatottak 13,3%-a tölt be részmunkaidős állást, míg Magyarországon a KSH felmérései alapján ez az arány csupán 5,5%.

Az atipikus foglalkoztatási formákkal több csoport is visszavezethető lenne a munka világába.  Ilyenek például a nyugdíj előtt álló álláskeresők, akik fokozatosan hagyhatnák el a munkaerőpiacot vagy az egészség károsodással élők, akiknek az önbecsülésén, társadalmi szerepvállalásán jelentősen javítana a rugalmas idő beosztású/ távmunkában végezhető feladat. A jelenleg nem dolgozó kisgyermekesek számára is számottevő könnyebbséget hozna, ha a családjukkal, gyermekeikkel eltöltött idő nagy részét nem kellene feláldozniuk a munka oltárán, ugyanakkor mégis visszatérhetnének az aktív keresők világába. A felnövő y generációnak szintén igénye van arra, hogy munkája során is nagy szabadságot élvezhessen.

A munkavégzés ideje szerint beszélhetünk részmunkaidőben vagy kötetlen munkaidőben végezhető atipikus foglalkoztatásról. Előbbinél a teljes munkaidőnél kevesebb ideig tart a munkavégzés, általában 4-6 óráig. Azok számára, akik ezt a foglalkoztatási formát választják azért is előnyös, mert a munka és a magánélet egyensúlyának megtartása mellett az őket megillető szabadság mennyisége megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak szabadság napjainak számával. Részmunkaidős állásban történő elhelyezkedés esetén azonban célszerű megvizsgálni a nyugdíj-jogosultság alakulását, mert az elismert szolgálati idő csökkenhet. Kötetlen munkaidőben a munkáltató a munkavállalóra ruházza át a munkaidő beosztásának jogát. A munkaadónak ebben az esetben nem kell nyilvántartania a munka- és pihenőidőt, valamint a rendkívüli munkavégzés itt fogalmilag nem merül fel.

A munkavégzés helye szerint atipikus foglalkoztatási formában végezhető távmunka, illetve otthoni munka. Ezek keretében a munkáltató által meghatározott feladatok - a megfelelő technikai eszközök rendelkezésre állásának tényében - a munkahelytől távol is megoldhatóak.

Az atipikus foglalkoztatási formákat munkaviszony szerint is csoportosíthatjuk. Ilyen lehet például a határozott idejű munkaviszony, a bedolgozói munkaviszony, a behívásra történő munkavégzés, a több munkáltató által létesített munkaviszony, a munkaerő-kölcsönzés, valamint a munkakör-megosztás (job sharing). Határozott idejű munkaszerződést általában egy konkrét időpontig tartó munkára (pl. project munka) vagy feladatra, illetve egy beosztott hosszabb távú helyettesítésére kötnek a munkáltatók a munkavállalókkal. A munkaviszony időtartamát a munkaszerződésben kell meghatározni, amely maximum 5 év lehet.

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetében a munkavállaló egy munkakör ellátásra több munkáltatóval köt szerződést. A munkaadók egymás között állapodnak meg a dolgozónak kifizetett bérről, illetve az utána fizetett járulékokról.

Munkaerő-kölcsönzés keretében az alkalmazott és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, amely egy harmadik félnél történő munkavégzés céljából jön létre, a kölcsönvevő cég és a munkavállaló pedig egy határozott idejű szerződést köt egymással.

A job sharing, azaz a munkakör megosztás során egy munkakört több dolgozó lát el egyetemlegesen, megosztva egymás között a munkanapokat, feladatokat. A munkáltató ilyenkor legalább két munkavállalóval köt egy teljes munkaidős szerződést, egy kifizetett bér ellenében. Az alkalmazottak a fizetésen általában egyenlő arányban osztoznak, kivéve, ha ettől eltérő megállapodást kötnek. Ha bármelyik munkavállaló munkaviszonya megszűnik, az a többi dolgozó foglalkoztatását nem befolyásolja, egészen addig, amíg az adott pozíciót legalább ketten betöltik.

Az álláskereső portálokat végigböngészve láthatjuk, hogy részmunkaidőben főleg értékesítői, asszisztensi, illetve recepciós pozícióba várnak jelentkezőket, de a call centeres, illetve takarítói munkák nagy része is 4-6 órás napi elfoglaltságot jelent. Kötetlen munkavégzés lehetőségére szintén leginkább értékesítőként számíthatunk, de a tanácsadó, szellemi szabadfoglalkozású, vagy vezetői munkakörök nagy része is rugalmas időbeosztást tesz lehetővé. Akik távmunkában gondolkodnak, azok számára elsősorban az IT területek megcélozhatóak, melyekhez általában magas szintű informatikai tudást várnak el. Otthon is végezhetőek még különböző adminisztrációs, telefonos munkák is.

Bár Magyarországon is egyre inkább terjed az atipikus foglalkoztatási trend, az Uniós átlagtól még messze eltérünk. A részmunkaidős, illetve az otthon végezhető munkák száma alacsony, a külföldön már igen népszerű munkaerő kölcsönzés, valamint munkakör megosztás nálunk pedig még kevésbé ismert fogalmak. A jövőben ez várhatóan változni fog, hiszen a keresleti/kínálati igények formálják a munkaerőpiacot.

(Nóri)